Olasz padok

Olaszországi utazásom során egy csodálatos dologgal találkoztam. Általában az ember csak akkor tudatosítja magában, milyen csodálatos szerkezet is, amikor egy karácsonyi vásárlásra elkíséri a párját, és feltűnik a legváratlanabb pillanatban: egy pad. Leülsz, és elkezdesz létezni egy másik világban. Olaszországban legfőképp az utazás mellett egy belső utazásra invitál. Nézed a tengert, a hegyeket, a borostyánnal borított, zsalugáteres házakat, vagy akár a sirályok lakomájára váró döglött halakat.

Minden egyes kép meglódítja a fantáziádat, és teszed ezt úgy, hogy közben pihensz, gyönyörködsz, és élvezed a dolce vitát. Több pad kéne a világunkba, ahol megállunk egy szóra, akár baráttal, akár önmagunkkal. Kicsit lassítunk, rácsodálkozunk az előttünk elhaladó lányok alakjára, és dicsérjük az Urat bölcsességében, hogy megteremtette a divatot. Ahhoz, hogy egy naplementét élvezni tudj, nem elég időpontra menni, mint egy fogorvoshoz.

Ülj le, szagolj bele a levegőbe vagy a párod hajába, karold át a szellőt, és hagyd, hogy rád sötétedjen.